Talán meglepő, de a miérteket ismerik az illetékesek és a megoldásra is van ötlet. Már csak egy dolog hiányzik. Juhász János villamosközlekedési igazgatóval beszélgettünk a megszaporodott villamosbalesetek kapcsán, akitől azt is megtudtuk, melyek a legveszélyesebb pontok Miskolcon.
A várost 11 kilométer hosszan, kelet-nyugati irányban fedi le villamos pálya. Az MVK járataira felszálló utasok száma munkanapokon nagyjából 200 ezer fő körül mozog, közülük mintegy 70-75 ezer főt a kötöttpályás járművek szállítanak. Komoly befogadóképességű, 300 fő utaztatására alkalmas eszközről van szó, ami nagy járatsűrűséggel megy: a reggeli csúcsidőszakokban 3 percenként indulnak a szerelvények 3 különböző vonalon. Kijelenthető tehát, hogy Miskolcon meghatározó közlekedési eszköz a villamos.
Ezeket az adatokat a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) villamosközlekedési igazgatója, Juhász János mondta el portálunknak, akit az utóbbi időszakban egyre sűrűbben előforduló villamosbalesetek miatt kerestünk – melyek közül a legnagyobb port talán a villamos elé hajtó rendőrautó esete kavarta áprilisban, hiszen ezt bőszen szemlézte az országos média is.
– Az a fajta villamosbaleseti statisztika, ami most jelentkezik, korábban nem volt ennyire jelentős. 2012-ben átépült a pálya: meghosszabbították a szakaszokat, és megérkeztek az új Škoda villamosok is.
Tapasztalataik szerint a balesetek száma innentől kezdett növekedni. A gömbsüveg sorral elzárt pályatesten csak bizonyos pontokon tudnak az autósok megfordulni.
Az ilyen kanyarodások során a gépkocsik – főként figyelmetlenségből adódóan – sajnos túl gyakran ütköznek villamosokkal. Emellett az autós forgalom is ugrásszerű növekedésnek indult az elmúlt 11 évben. Mostanra ott tartunk, hogy átlagosan hetente történik egy villamosbaleset. Éves szinten 50-60 ilyen típusú káresetet könyvelünk el. Beszédes adat, hogy ebből a nagyszámú statisztikából elenyésző mértékben, maximum 1-2 ütközésnél hibás a villamosvezető – fogalmazott Juhász János, aki arról is beszélt, mik a leggyakoribb baleseti csomópontok.
– Ha haladunk a Tiszai pályaudvar felől, akkor az első neuralgikus pont a Kőrösi Csoma Sándor utca kereszteződése. A következő ilyen a Katalin köznél van, ahol nagyon sok a síneken visszaforduló, mellékutcákba behajtó autós. Feljebb a Szentpáli utca magasságában gyakoriak az ütközések, pedig ezt a kereszteződést jelzőlámpa és stoptábla is védi. Itt jellemzően nagy anyagi káros balesetek történnek. Ezután a Dayka Gábor utcánál lévő kereszteződés, majd a Győri kapu átkelői számítanak veszélyes pontoknak, felfelé haladva pedig az Újgyőri főtérnél lévő körforgalom. Baleseti csomópontnak nevezhető még a Testvériség utcai kereszteződés, a DVTK Stadion környéke. Alsó-Majláthon, a villamossínt keresztező kisebb utcákon a be-és kihajtás során is előfordulnak balesetek – taglalta a villamosközlekedési igazgató.
Azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetne a balesetek számát csökkenteni, Juhász János a következőket mondta:
– A figyelemfelhívás mindenképp jó eszköz. Erre alkalmasak jelzőtáblák és az útburkolati jelek – ezek a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldások szerintem. Az aszfaltba épített LED fények és a változó jelzésképű táblák is alkalmas eszközök lehetnek – utóbbi esetében azt kell elképzelni, hogy az autós számára jól látható táblán felvillan egy villamos sziluettje, ha a szerelvény közeledik. Olyan fizikai zárásban is lehetne gondolkodni, mint amilyen a sorompó, de ezeknek jóval nagyobb a költségük, mint az előbbi megoldásoknak.
Mint megtudtuk, az MVK több helyen is kihelyezett már prizmával ellátott, vörös színű jelzőtáblákat, amik felhívják az autósok figyelmét a villamosforgalomra. Emellett sárga srófozással megjelölték az útburkolaton a veszélyes részeket. Bizonyos kereszteződésekben a felsővezetéktartó-oszlopokra is figyelemfelkeltő táblákat helyeztek.
– Sajnos azt tapasztaltuk, hogy ezek hatására sem volt jelentős mértékű balesetszám csökkenés az adott kereszteződésben. Úgy gondolom, az hozhatna sikert, ha a gömbsorok megszakításainál LED sorokat helyeznénk el, amik érzékelnék a közelgő villamost, és villogó fénnyel jeleznének. Az ilyen eszközök kihelyezése kereszteződésenként sokmilliós nagyságendű tétel, és jelenleg nincs olyan pályázat, amiben az MVK támogatott formában tudna ilyen eszközöket telepíteni. Nagyjából 16 csomópontnál kellene elhelyezni a LED sorokat, erre pedig sem a cégnek, sem a városnak nincs saját erőből kerete jelenleg.
Juhász János úgy véli, szponzorok bevonásával orvosolható lenne a probléma.
– Az ütközés utáni kárhelyreállításokat az okozó fél kötelező biztosítása fedezi. Egy-egy általunk használt jármű piaci értéke 300-600 millió forint körül mozog jelenleg, a bennük keletkező kár kijavítása pedig legjobb esetben is szintén többmilliós tétel. Azt hiszem, a biztosítóknak is megérné, ha összefognánk a megelőzés terén. Kerestük már ebben az ügyben a társaságokat, de sajnos egyelőre nem jártunk sikerrel, hogy támogatást szerezzünk a villogó fényű jelzőrendszerek telepítésére – ismertette a helyzetet a villamosközlekedési igazgató.
